Privát Mennyország 2008

1. Éltem, voltam

Nézz rám-, szólj, ha majd nem érted!
A lét- így, vagy úgy- eléget.
De még itt vagyok, elérnek:
fény, csillagok, remények...

Nézd, nem vagyok okos gép-,
mért' osztanék-szoroznék!?
Nézd, élvezem a bolond vért:
fél életem a porondért!

Szépen jön-megy Nap és Hold-,
eddig nem sok balhé volt...
Vének, bölcsek, úgy, mint én-,
máshogy' mért' hinném?


Én már éltem, voltam-,
nézz rám: szépen nyomtam...
Én még kérnék, lennék-,
elfér még pár emlék.

Én már éltem, voltam-,
nézz rám: százegy múltam...
Én még kérnék, lennék-,
jól áll az ébrenlét!

Ha nem félsz, nem fáj-,
ez a legjobb játék!
Ha nem félsz, nem fáj...

Nézz szét!- elhiszed, megérted-,
az ég túl nagy egy verébnek.
De nézd el, ha majd lelépek-,
csak épp' életet cserélek...

Szépen jön-megy Hold és Nap-,
jó, hogy vannak, szomszédnak!
Álmok voltak, úgy, mint én-,
máshogy' mért' hinném?

Ringass el!

Ez egy átkozott nap volt,
ma is durva út sodort.
Csupa láncra fűzött arc,
meg a végtelen, vad harc.

Ma is torz erő diktált:
buta, bégető birkák...
Ez is fájdalomról szólt,
ma is félelem tombolt.

Nem ez a vágyam,
veszem a szárnyam-,
van egy holtig rejtett hely...
Nem ez az álmom,
nem a világom-,
ez cask egy mérgezett selejt.



Remeg a föld,
reped az ég-,
de, ha te ringatsz, jöhet a vég!
Borul a Föld,
szakad az ég-,
de, ha te rám ragyogsz, maradok még...
Jöhet a tűz,
jöhet a jég-,
más halál vár ránk, ó, de szép!


Kérlek, ringass el!
Ami kint marad, nem kell.
Karod könnyű álmot nyújt-,
csak egy angyal érint úgy...

Sehol az árnyak,
nem ide járnak-,
ez egy áldott, új bolygó!

Csak ide vágyom,
ez a világom-,
nem a régi sárgolyó...

A Zene nem eladó

Nagy fekete autó, ősz "Producer Úr",
Lágy selyem az öltöny... mélyen zsebbe nyúl.

Drága szivar a kellék... Jaj, de megható!
- Szívd csak, amíg füstöl! A zene nem eladó!

„Asziszed”, a polcról eszi az utókor
A gagyi filozófiát.


Az a Hitem, hogy a zene szól… Ja, ez ilyen!
Pénzért nem ver a szívem, Mr. Hollywood! Good Bye!



Elvihet az Ördög – Hej Producer Úr...
Én tolom a frankót, még akkor is, ha szakad a húr!

„Asziszed”, a polcról eszi az utókor
A gagyi filozófiát.

Eljátszott gyémánt

Várj, hadd meséljek-,
várj, ülj le, kérlek!
Volt, annyi minden volt...

Várj, elregélek
pár szenvedélyes szót-,
elfelejtett jót.

Nézd, ma is forog a Föld, mint rég,
ma is pörög a város még-,
csak a szívem robbant szét...

Nézd, ma is lemegy a Nap, mint rég,
te is ugyanolyan vagy még-,
tudod, én sem változnék...



Visszajár egy álom,
nem hívom, nem várom-,
de te megtalálsz elvesztett gyémánt...
Visszajár, és látom,
hogy vársz rám az ágyon-,
ahogy senki mást...eljátszott gyémánt.


Vár, visszatér egy vágy,
minden éjjel:
szállsz, újra hozzám szállsz.

Vár, minden engem vár,
minden éjjel:
fáj, fáj, hogy álom már.

Nézd, ma is forog a Föld, mint rég,
ma is pörög a város még-,
csak a szívem robbant szét...

Nézd, ma is lemegy a Nap, mint rég,
te is ugyanolyan vagy még-,
tudod, én sem változnék..

Várj, újra élném,
a végét cserélném-,
százszor megér egy ráadást!

De bármerre lépnénk,
a végén lelépnénk-,
hív, messze hív egy állomás...


Van az úgy

Fejem fölött csak a csillagos ég.
Ennyi jutott, de ez is elég.
Hűvös eső az arcomhoz ér.
Ezerfelé sodor a szél.

Tovább fut az idő és nincs, mi visszatart.
Ne félj, talán rád találok majd.

Van az úgy, hogy senki se vár.
Visz az út, ahol senki se jár.
(És) Van az úgy, hogy akad egy hely.
Ahol végül otthon leszel.


Ne is remélj, soha nem leszek más!
Ez egy örök nagy utazás.
Ahogy jövök, úgy megyek tovább.
Visz az utam a szíveden át.

Tovább fut az idő és nincs, mi visszatart.
Ne félj, talán rád találok majd.

Van az úgy, hogy senki se vár.
Visz az út, ahol senki se jár.
(És) Van az úgy, hogy akad egy hely.
Ahol végül otthon leszel.

Minden Szép

Szétcsúsztam, lent jártam,
mély kútban...nem a világban-,
épp' így kívántam...

Fény robbant, felnéztem-,
szív dobbant..."Gyere le értem!
Nincs baj, csak végem..."

Ég minden kép,
ami a rossz napokról élt-,
valahogy újrarajzoltál,
semmi se fáj.
Csak így maradnék!



Minden jól van, minden szép-,
minden szólam, minden kép.
Minden jól van, minden szép-,
dúrban-mollban: így megy rég


Hány húr szól egy létben?
Hány út volt, amit leléptem-,
hányról letértem...

Széttörtem- vitt száz ló-,
de én győztem, nem a daráló...
Kösz', Nagy Varázsló!

Ég minden kép,
ami a tegnapokba lép-,
valahogy összetákoltál,
semmi se fáj.
Csak így maradnék!

Fílórájt

Velem üldögél egy "több, mint nő".
Sok a szó, a dráma gyorsan nő.
Nem ez volt a cél-, nem élem túl...
Nem a Földön él, egyébként full.

Menekül, ha elmondom, hogy várja egy ágy-,
tutiszáz, hogy elrontom, de szétfeszít egy vágy.

Refr.:

Tölts el velem a földön
egy igazi, súlyos félórát!
Törj ki, hogy ne legyen börtön,
és happy az élet-, "fílórájt"!

Tölts el velem a földön
gyönyörű, kölcsön félórát!
Törj ki, hogy ne legyen börtön!
Rövid az élet-, így mondják...


Sose gyűr le jó vadászt egy nyúl-,
sose győz, de félidő: egy null...
Fogy a szél, de új vitorlát bont-,
ez a szó az utsó szó, és pont.

Menekül, vagy elszédül és lesz mutatvány-,
ez a perc is átlag lesz, vagy méretes botrány

Csont Nélkül

Még üres a ring! De ne félj!
Kék sarok - na itt vagyok Én!
Jobb karomat áldja a Sors,
A bal legyen a szörny, ami gyors!

Nézd... Megtanultam, hogy nem lehet
Átaludnunk az életet!
Bőrbe karcolt kép, hogy lásd:


Csont nélkül - ez sosem elég!
Gyere már, küzdj meg a jutalomért!
Öklöm robban - hőre gyúló fém!
Csont nélkül - ez sosem elég!
Gyere már, küzdj meg a jutalomért!
Üss, rúgj úgy, hogy észnél légy!

Még üres a bár! Gyere, kérj!
Láss át a pohár fenekén!
Két rövidet hoz ki a lány.
Sárkány szíve van a nyakán -

Nézd... Szárnya van és a földön él!
A gyöngy fölött ott a köldökén
Egy ősi jel van, mit más nem ért:


Azt mondják, tét nélkül élj… ez egy olcsó mondat! Light-os tűz kis hővel ég!

Csont nélkül - ez sosem elég!
Gyere már, küzdj meg a jutalomért!
Öklöm robban - hőre gyúló fém!
Csont nélkül - ez sosem elég!
Gyere már, küzdj meg a jutalomért!
Üss, rúgj úgy, hogy észnél légy!


Kesztyű nélkül… ami belefér! Ettől szédül! Kesztyű nélkül!


Vagyok aki voltam

Már volt, hogy minden áldott éjjel
én szétcsúsztam egyszer kétszer.
És közben erre-arra jártam
Sok nővel, túl sokféle ágyban.


És volt néhány furcsa évem.
Ne kérdezz, a lényeg, hogy túléltem!
Csak szálltam, s nem nyomtam a féket.
A gyertya mindkét végen égett.

Visz a sors, kicsit gyors, de vagyok, aki voltam
Néha fent, néha lent.
Visz a szél, de belefér, s nekem ez így jól van.
Néha kint, néha bent.


A nők azt gondolják, csődör.
A bulvár kérdezget a nőkről.
A tévé néha, néha sztáról.
Az anyám olykor most is rám szól.


És állok itt fent, mint egy bálvány:
Egy hang, egy mikrofon, egy állvány.
És mégsem hallják lent a hangom.
Állhatnék akár a gangon.


Visz a sors, kicsit gyors, de vagyok, aki voltam
Néha fent, néha lent.
Visz a szél, de belefér, s nekem ez így jól van.
Néha kint, néha bent.

Vagyok, aki voltam
Vagyok, aki voltam.
Ééélve, vagy holtan.


Privát Mennyország

Ha hívsz, én nem vagyok otthon
Teszem a dolgom, nyomom a gázt
Van még nekem is gondom
De soha se mondom, csak nevetni látsz

Cinkos mosoly a számon
Már alig várom, hogy gyere és lásd
Csak az kell, soha ne hagyjad
magad, és te is akarjad a szabadulást!

Ott várlak, ahol minden jó,
A fű zöld és nyárra is jut hó.
Vár ránk egy sosem volt világ.
Úgy hívják: Privát Mennyország!

Ez van, magamon hordom
Hisz ez a sorsom, ez a zeném
Hidd el, szívemből mondom
Akkor is újra kezdem ma én

Ha minden szívja a vérem
Álmaim élem, visz a hitem.
Indulj, semmi se számít
Csak ami csábít, gyere velem



Ez a nap

Van, hogy jól indul a nap
Van, hogy elszalad az idő
Nem kapok ma rossz híreket
És nem kap el az eső

Ma nem késem le a buszt
És nem jön az ellenőr
Ma annyit sem kockáztatok,
Mint egy biztonsági őr

Nem állok sorba a postán
A bélyeg mégis ragad
És ha minden így marad

Egész jó
Talán menni fog, ez a nap
Megúszható
Nem hibázhatok, süt a nap
Nincsen hó
Ne is hívjatok, ez a nap
Egész jó
Minden jó úton halad

Ma minden jól sikerül
Ma helytállok talán
Mint Rióban a hegy tetején
Jézus a talapzatán

Ma nem feszítem a húrt
Ma nem verem szét a bőrt
Ma nem vágom meg az arcomat
Mert meghagyom a szőrt

Nem állok sorba a postán
A bélyeg mégis ragad
És ha minden így is marad


Hagyom magam, ha elragad egy álom
A forradalmam ágyból csinálom
Ne mondd rám, hogy túlvariálom
A forradalmam ágyból csinálom